Minden eszközt ( műtét, sugárzás, vegyi anyagok ) bevetnek, hogy kiirtsák a szervezetből a rákot, miközben nem támogatják a beteg szervezetét abban, hogy regenerálja magát.
Azzal pedig végképp nem foglalkoznak, hogy valójában miért alakult ki ez a betegség.
Ha valaki bemegy egy onkológiai osztályra azt tapasztalja, hogy a hagyományos terápia mellett:
- NEM alkalmaznak speciális étrendet
- NEM adnak antioxidánsokat
- NEM adnak étrend kiegészítőket
2. Természetes gyógymódok és az anyagcsere rákterápia
Az ANYAGCSERE TERÁPIÁVAL foglalkozó orvosok azt mondják, hogy a rák az egy állapot:
a szervezetnek egy SÚLYOS MŰKÖDÉSZAVARA.
Tehát nem arról van szó, hogy egy tüdőrákos embernek a tüdeje beteg, s ha kiműtjük a fél tüdejét, akkor meggyógyul. Ez kizárt dolog!
A tüdőrákos embernek a leggyengébb szerve a tüdő.
Vagy azért, mert dohányzott, vagy azért, mert születésénél fogva, genetikailag ilyen a testfelépítése, így abban jelent meg a betegség először.
Szóval azáltal, hogy azt onnan kivesszük, még NEM szűnik meg betegnek lenni.
A hagyományos orvosi kezelés során az OKOT nem küszöbölik ki,
a TÜNETEKET próbálják meg eltávolítani, mintha a tünet lenne maga a betegség.
Tehát azt mondják az anyagcsere terápiában járatos orvosok, hogy egy állapotfelmérés után:
1. LÉPÉS:
nagyon alaposan meg kell tisztítani a szervezetet a felgyülemlett anyagoktól, amelyek az évek vagy évtizedek alatt bekerültek és a különböző szervek és az immunrendszer működését blokkolják.Így helyre áll a máj funkciója, amely a legfontosabb anyagcsere szervünk és gyakorlatilag a máj egészséges voltától függ szinte minden, így az is, hogy a szervezet hogyan tud felépülni.
2. LÉPÉS:
mialatt a szervezet tisztítása végbemegy, pótoljuk a hiányokat.Pótoljuk mindazt, aminek ott kellene lennie, de nincs ott, illetve a szervezetet és a különböző szervrendszereket specifikus anyagokkal megerősítjük (pl.: vesét, immunrendszert, vérképzést).
Ezek speciális feladatok.
A 2 szemlélet között óriási szakadék tátong!
Ugyanis AZ ANYAGCSERE TERÁPIÁBAN az embert egészként kezelik, míg A HAGYOMÁNYOS SZEMLÉLET hívei azt mondják, hogy a daganatos betegnek kizárólag az a baja, hogy ott véletlenül elindult egy daganatos sejtburjánzás, ezt valamilyen módon vágjuk ki vagy roncsoljuk szét, majd a beteg menjen haza és élje tovább a mindennapjait.
E a két fajta szemlélet klasszikus példája Pasteur és Bergman vitája.
Pasteur azt mondta, hogy a betegségeket baktériumok okozzák,
Bergman pedig azt mondta, hogy a baktériumok csak egy legyengült szervezetben tudnak megtelepedni. Valójában azok csak jelzői a betegségnek, hogy a szervezet a beteg, vagyis nem a baktériumok felelősek ezért.
Ez olyan, mintha azt mondanánk, hogy a szúnyogok csinálják a mocsarat, mert ahol a mocsár, ott rengeteg a szúnyog. Ebből egy olyan következtetést vonnánk le, hogy a szúnyogok oda mennek és csinálnak maguknak mocsarat. Közben pedig arról van szó, hogy a mocsárban megterem a szúnyog.
Tehát egy legyengült szervezetben megterem a baktérium.
Nem a baktériumok ellen kell hadakoznunk,
hanem saját magunkat kell olyan állapotba hozni,
hogy a baktériumoknak ne szolgáljunk táptalajként.
Pasteur a élete végén elismerte azt a tényt, hogy táptalaj kell ahhoz, hogy egy baktérium szaporodni tudjon. Ezt mondta: "A baktérium semmi, a táptalaj minden."